Puffadással járó irritábilis bél-szindróma

Manapság úgy gondolják, hogy az IBS nem önálló betegség, hanem több, a háttérben meghúzódó zavarhoz kapcsolódhat⁹. Főbb típusai:

Az IBS-C az egyik legelterjedtebb típus. Ilyen IBS-ben szenvedhetsz, ha azokon a napokon, amikor abnormális bélműködést tapasztalsz, kemény vagy darabos a székleted, kevesebb mint 25%-a pedig laza állagú. Az IBS ezen típusánál összességében kevesebbszer történik székletürítés, és előfordulhat, hogy az ürítés erőlködést igényel.

Az IBS-D esetében azokon a napokon, amikor abnormális bélműködést tapasztalsz, a széklet több mint negyede laza állagú, kevesebb mint negyede pedig kemény és darabos. Az IBS-D emellett hasfájást is okozhat, és lehetséges, hogy gyakrabban és sürgetőbben kell ellátogatnod miatta a mosdóba.

Néhányan olyan IBS-ben szenvednek, amelyet vegyes székletürítési szokások jellemeznek. Az IBS-M-re néha hasmenéssel és székrekedéssel felváltva járó IBS-ként (IBS-A) hivatkoznak. Ha ilyen irritábilis bél szindrómával küzdesz, az abnormális székletürítési napokon egyszerre tapasztalhatsz kemény és híg székletet.

Fertőzést követő (PI) IBS alatt olyan tüneteket értünk, amelyeket egy gyomor-bélrendszeri fertőzés után észlelhetsz. A fertőzést követően továbbra is krónikus gyulladást érzékelhetsz, és problémák adódhatnak a bélflórával, valamint a bél áteresztő képességével. A PI-IBS legfőbb tünete a hasmenés, de hányás is előfordulhat.

Ezenkívül akkor is fennáll az IBS kialakulásának veszélye, ha divertikulitiszt állapítottak meg nálad. Ez akkor fordul elő, ha a vastagbél alsó szakaszában található apró kitüremkedések, "zsebecskék" (divertikulák) begyulladnak, vagy valamilyen fertőzés támadja meg őket. Maga az állapot hányingert, hasfájást és lázat, valamint székrekedést okozhat. Ilyen tünetek esetén érdemes orvoshoz fordulnod, aki részletes felvilágosítást adhat.

A puffadást és a túlzott bélgázképződést több módszerrel is megpróbálhatod enyhíteni.

• Egyél többször keveset⁶
• Próbálj meg csukott szájjal rágni, valamint igyekezz lassabban enni és inni⁶
• Ne rágózz, és ne szopogass cukorkát⁶
• Mellőzd a dohányzást⁶
• Ne rágcsáld a tollaid hegyét⁶
• Kerüld a szénsavas üdítőket^{3, 6}, és fogyassz mértékkel gyümölcsleveket⁶
• Kerüld a potenciálisan gázképző élelmiszereket, például a kelbimbót, a brokkolit, a káposztát, a karfiolt, a hagymát, a hüvelyeseket és a szárított gyümölcsöket⁶
• Csökkentsd a koffein- és alkoholbevitelt^{3, 6}

A kutatások szerint a görcsoldók hatékonyan enyhítik a hasfájást és a puffadást¹. Ezek a gyógyszerek ellazítják a bélfal simaizomszövetét, így gyorsan csillapítják a görcsöket, a fájdalmat és a puffadást.

A NO-SPA^® (drotaverin-hidroklorid) ellazítja a simaizomszövetet, így eredményesen kezelhető segítségével a hasfájás.

Tanulmányok keretében vizsgálták, hogy melyik típusú testmozgás enyhíti a leghatékonyabban az IBS tüneteit, köztük a puffadást és a túlzott bélgázképződést¹¹. Nincsenek döntő válaszok arra vonatkozóan, hogy melyik mozgástípus a legeredményesebb, ám a World Gastroenterology Organisation¹¹ javaslatai mellett más iránymutatások is kitérnek a testmozgásra az IBS kezelési tervének részeként¹¹.

Megpróbálhatsz egy kímélőbb aerob mozgástípust (pl. a gyors sétát, úszást vagy a szobabiciklizést) valamilyen anaerob testmozgással (többek között fekvőtámasszal vagy guggolással) kombinálni, de akár valamilyen keményebb edzéssel, például súlyemelő gyakorlatokkal is kísérletezhetsz. Ha azonban más egészségügyi problémáid is vannak, érdemes egyeztetni az orvosoddal, mielőtt belevágsz egy intenzív edzésprogramba – különösen, ha anaerob tevékenységeket foglal magába.

Ha IBS-ben szenvedsz, az orvosi iránymutatásoknak megfelelően javasolt csökkentened a zsíros és/vagy fűszeres ételek fogyasztását⁸, érdemes meginnod naponta legalább 2 liter folyadékot (ideális esetben vizet)³, és napi 3 adag gyümölcsöt elfogyasztanod³. Ha hasmenésed van, az édesítőszerek – például a szorbit és az aszpartám – kiiktatásával csökkentheted a zavaró és kellemetlen tünetek előfordulását³.

Néha már az biztosítja, hogy az IBS szempontjából nyugodt napod legyen, ha sikerül magas rosttartalmú élelmiszereket, például teljes kiőrlésű kenyeret, barna rizst vagy korpát fogyasztanod³, és csökkentened azoknak a „rezisztens keményítőknek” a bevitelét, amelyeket a feldolgozott vagy készételek tartalmaznak³. Ha rostot fogyasztasz, jó ötlet lehet vízben oldódó típusút választani, mint például az útifűmaghéj³. Érdemes alacsony dózisú oldódó rosttal (naponta 3-4 gramm) indítani, majd fokozatosan emelni az adagot napi 20-30 grammra⁸.

A zab szintén jó választás lehet, és javasolt (legfeljebb napi 1 evőkanál) lenmagot keverni az ételeidbe³. Néhány IBS-ben szenvedő beteg számára a gluténmentes étkezésre váltás annak ellenére is enyhülést hozott, hogy nem gluténérzékeny⁸. Ennek nem világos az oka, de lehetséges, hogy az alacsonyabb fruktánbevitel áll a jelenség hátterében⁸.

Ha a „normál” egészséges étrend nem hozza meg a kívánt hatást, érdemes lehet kipróbálni az erjeszthető oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és cukoralkoholok fogyasztásának kontrollálásán alapuló diétát (FODMAP)^{2, 3}. Ez az étrend azokat az élelmiszereket igyekszik kiiktatni, amelyek megerjednek a bélben. Ide tartoznak például bizonyos gyümölcsök és zöldségek, a búza, valamint néhány tejtermék⁸. A diéta miatt eleshetsz néhány fontos tápanyagtól, ezért feltétlenül dietetikus felügyeletével végezd^{3, 8} – és fogadd meg a kiegészítő vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó tanácsokat⁸.